Csíkszentimre büszkesége a faluhoz tartozó birtokrészen kialakult "Szentimrei Büdösfürdő" a Hargita gerincén. Az 54-es községi úton közelíthetjük meg (makadám burkolat, 14 km), amely Csíkszentkirályról vezet a Nagyos-patak völgyén felfelé, majd áthalad az Előhágón. Helyi érdekeltségű balneológiai üdülőhely, 1100-1250 m tengerszint feletti magasságban, a Dél-Hargita egyetlen hegyi üdülőtelepe. Gázömléseiről (mofetta) nevezetes, itt vannak a Hargita hegyvonulat legerősebb (99 százalék szén-dioxidot tartalmazó) gázömlései, amit reumás tünetek kezelésre használnak.

(Csíkszentimrei Büdösfürdő )

La fierté du village Sântimbru-Ciuc, Băile Pucioasa, station balnéologique et climatérique locale, se trouve dans le voisinage de la commune Sâncrăieni, dans la cime des montagnes Harghita. On peut arriver au Băile Pucioasa sur le chemin communal 54 (macadam, 14 km) du Sâncrăieni. Cela se trouve a 1100-1250 m d’altitude, proche de la commune Sântimbru, est renommée surtout pour les émanations de gaz (les plus fortes de la chaine des montagnes Harghita), utilisées pour le traitement des symptômes rhumatiques. L’eau des sources minérales est utilisé pour la plupart dans les bains chauds. Dans les derniers 10 années dans la station Băile Sântimbru-Ciuc, ont été construites environ 750 de villes, en offrant hébergement du printemps jusqu’en automne pour les touristes. A l’hauteur d’une telle altitude les sources d’eaux carbogazeuses et les mofettes sont tres rares. La mofette utilisée a présent a été creusée par les bergers pour usage propre. A cause du sifflement fait par la mofette a été dénommée „Le Sifflant”.

{phocagallery view=category|categoryid=1|imageid=42}Büdösfürdő altalaja nagyon sok ásványi anyagot rejt mélyen belül, vagy közel a földkéreg felszínéhez. Mindenekelőtt gyógyító hatása van ezeknek az anyagoknak, fizikális és kémiai tulajdonságaiknak köszönhetően karbantartják, megerősítik vagy akár újraépítik az egészségi állapotot, a munkabírást és a lelki és testi egyensúlyt az egyénben.

Valamikor két pásztor, apa és fia, juhokat legeltettek a Büdöshegy aljában. Ezt a hegyet azért nevezték büdösnek, mert itt rossz szaga volt a levegőnek. Az apa lehetett vagy hatvan-hetven esztendős, míg a fia alig múlt húsz éves. Az az erős, derék, fiatal legény nem győzött eleget csodálkozni édesapján, midőn a hajnal ébredésekor állandóan csak arról panaszkodott, hogy hol itt fáj, hol ott fáj. Egyik ősszel, a szokottnál korábban lehavazott, de a pásztorok szebb időt remélve behajtották juhaikat a fák közé, hogy ott, a még megmaradt füvön húzzák ki az idő jobbra fordulásáig.

Megközelítés

Vasúton a 400-as vasútvonalon Csíkszentkirály megállónál kell leszállni, onnan 14 km-es erdei út vezet a fürdőhelyre.

• Hargita megye természetes gyógytényezői. Csíkszereda, 1974.
• Csíkmegye ásványos forrásai és fürdői. IN: Vitos Mózes: Csíkmegyei füzetek I. Csíkszereda, 2002. 269-343.
• A Hargita-hegység és környéke ásványvizes fürdői. Szerk. Jánosi Csaba, Péter Éva. Csíkszereda, 2003.
• Dr. Szabó Árpád: Radioaktív ásványvizek és mofettagázok. Kolozsvár, 2005
• Székelyföldi fürdők, gyógyhelyek, Szerk.: Jánosi Csaba, Péter Éva, Herczeg Ágnes, Takács Edvárd, Ars Tropia Alapitvány, Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület, B.K.L. Kiadó, Szombathely, 2005.
• Jánosi Csaba – Péter Éva – Berszán József – Jánosi Kincső: Az Alcsíki- és Kászoni-medence ásványvizei és gázömlései. IN: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Szerk. Murányi János. Csíkszereda, 2006. 343-356.
• Csíkszentimre öröksége. Csíkszentimre, 2011.
• Incze Réka, Jánosi Csaba, Kisgyörgy Zoltán és Tatár Márta: Székelyföldi Mofettás Könyv, Gyógygázok az egészség szolgálatában, Háromszék Vármegye Kiadó, 2018
• Székelyföld borvizei. Csíkszereda. Polgár-Társ Alapítvány - Csíki Természetjáró és Természevédő Egyesület, 2009.
• Jánosi Csaba – Berszán József – Péter Éva: Székelyföld fürdői. Csíkszereda, 2013.
• Kristó András: Természeti emlékeink és a természetvédelem legsürgősebb feladatai Csíkban. IN: A Csíki Székely Múzeum Közleményei 1956. Csíkszereda, 1957. P.59-71.
• Máthé István-Balázs Enikő-Tóthmérész Béla-Urák István: A Mohos és a Lucs tőzeglápok futóbogár-faunájának összehasonlító vizsgálata. IN: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Szerk. Murányi János. Csíkszereda, 2005. p. 451-462.
• Urák István-Máthé István: A Lucs–tőzegláp pókjainak (arachnida:araneae) faunisztikai és ökológiai vizsgálata. IN: Acta Siculica. Sepsiszentgyörgy, 2013. p. 59-74.

A mofetta vulkáni utótevékenységhez kötődő, főleg szén-dioxidból álló gázfeltörés. Olasz szó, amely a latin mephitis szóból („bűzös kipárolgás”) származik. A természetben előforduló mofettákat évszázadok óta ismerik és használják. A száraz mofetták gázt, a nedves mofetták szénsavas vizet (savanyúvizet) adnak. Ma egyrészt széndioxidos-szárazfürdőként gyógyszállók kínálják, újabban welleness-szolgáltatások keretében speciális készülékekkel utánozzák is a hatását.

Büdösfürdő területén feltörő nagyszámú gázkiömlés a gazdag vulkáni utóműködés következménye. A környéken élők régóta ismerik a büdösgödrökból feltörő gáz jótékony hatását.