fürdő

• A kápolna

  1939 nyarán felavató hálaadó Istentiszteletet tart Cseke István (szentimrei birtokos) villájának az udvarán Bálint Vilmos plébános.
  Akkor már tervezték a kápolna építését a Dr Sándor Gábor ügyvéd és dr Nagy Bénin ny. tisztifőügyész által ingyenes felajánlott területen. És habár már a telken kivül tekintélyes pénz és faanyag is összegyült, egy 1944-es beszámoló szerint:
  
  "Az itt nyaraló plébánosok mindennap misét mondanak, amelyen a fürdő áhitatos népe lelkesen vesz részt, sőt sok a napi áldozó is. Míg a kápolna a közbirtokosság vagy község jóvoltából fel nem épül, addig a vendéglő egyik csukott folyosóján állították fel az oltárt kocsmaasztalból, ahol a csengettyűt söröspohár, az ámpolnákat decisüvegek helyettesítik. Virág is kerül az oltárra mindennap, nagy borospoharakban...”

  {phocagallery view=category-masonry|categoryid=7|limitstart=0|limitcount=0|imageordering=9}

• Büdösfürdő

  Csíkszentimre büszkesége a faluhoz tartozó birtokrészen kialakult "Szentimrei Büdösfürdő" a Hargita gerincén. Az 54-es községi úton közelíthetjük meg (makadám burkolat, 14 km), amely Csíkszentkirályról vezet a Nagyos-patak völgyén felfelé, majd áthalad az Előhágón. Helyi érdekeltségű balneológiai üdülőhely, 1100-1250 m tengerszint feletti magasságban, a Dél-Hargita egyetlen hegyi üdülőtelepe. Gázömléseiről (mofetta) nevezetes, itt vannak a Hargita hegyvonulat legerősebb (99 százalék szén-dioxidot tartalmazó) gázömlései, amit reumás tünetek kezelésre használnak.

• Büdösfürdő borvizei

  {phocagallery view=category|categoryid=1|imageid=42}Büdösfürdő altalaja nagyon sok ásványi anyagot rejt mélyen belül, vagy közel a földkéreg felszínéhez. Mindenekelőtt gyógyító hatása van ezeknek az anyagoknak, fizikális és kémiai tulajdonságaiknak köszönhetően karbantartják, megerősítik vagy akár újraépítik az egészségi állapotot, a munkabírást és a lelki és testi egyensúlyt az egyénben.

• Büdösfürdő legendája

  Valamikor két pásztor, apa és fia, juhokat legeltettek a Büdöshegy aljában. Ezt a hegyet azért nevezték büdösnek, mert itt rossz szaga volt a levegőnek. Az apa lehetett vagy hatvan-hetven esztendős, míg a fia alig múlt húsz éves. Az az erős, derék, fiatal legény nem győzött eleget csodálkozni édesapján, midőn a hajnal ébredésekor állandóan csak arról panaszkodott, hogy hol itt fáj, hol ott fáj. Egyik ősszel, a szokottnál korábban lehavazott, de a pásztorok szebb időt remélve behajtották juhaikat a fák közé, hogy ott, a még megmaradt füvön húzzák ki az idő jobbra fordulásáig.

• Csíkszentimrei Büdösfürdő Mofetta - Sântimbru-Băi

• Csíkszentimrei Büdösfürdő Mofetta -Sântimbru-Băi,

• Csíkszentimrei Büdösfürdő Mofetta Sântimbru-Băi

• Dél-Hargita, Csíkszentimrei Büdösfürdő (ATI FILM )

• Fürdőhely

  Megközelítés

  Vasúton a 400-as vasútvonalon Csíkszentkirály megállónál kell leszállni, onnan 14 km-es erdei út vezet a fürdőhelyre.

• Irodalom
  • Hargita megye természetes gyógytényezői. Csíkszereda, 1974.
  • Csíkmegye ásványos forrásai és fürdői. IN: Vitos Mózes: Csíkmegyei füzetek I. Csíkszereda, 2002. 269-343.
  • A Hargita-hegység és környéke ásványvizes fürdői. Szerk. Jánosi Csaba, Péter Éva. Csíkszereda, 2003.
  • Dr. Szabó Árpád: Radioaktív ásványvizek és mofettagázok. Kolozsvár, 2005
  • Székelyföldi fürdők, gyógyhelyek, Szerk.: Jánosi Csaba, Péter Éva, Herczeg Ágnes, Takács Edvárd, Ars Tropia Alapitvány, Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület, B.K.L. Kiadó, Szombathely, 2005.
  • Jánosi Csaba – Péter Éva – Berszán József – Jánosi Kincső: Az Alcsíki- és Kászoni-medence ásványvizei és gázömlései. IN: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Szerk. Murányi János. Csíkszereda, 2006. 343-356.
  • Csíkszentimre öröksége. Csíkszentimre, 2011.
  • Incze Réka, Jánosi Csaba, Kisgyörgy Zoltán és Tatár Márta: Székelyföldi Mofettás Könyv, Gyógygázok az egészség szolgálatában, Háromszék Vármegye Kiadó, 2018
  • Székelyföld borvizei. Csíkszereda. Polgár-Társ Alapítvány - Csíki Természetjáró és Természevédő Egyesület, 2009.
  • Jánosi Csaba – Berszán József – Péter Éva: Székelyföld fürdői. Csíkszereda, 2013.
  • Kristó András: Természeti emlékeink és a természetvédelem legsürgősebb feladatai Csíkban. IN: A Csíki Székely Múzeum Közleményei 1956. Csíkszereda, 1957. P.59-71.
  • Máthé István-Balázs Enikő-Tóthmérész Béla-Urák István: A Mohos és a Lucs tőzeglápok futóbogár-faunájának összehasonlító vizsgálata. IN: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Szerk. Murányi János. Csíkszereda, 2005. p. 451-462.
  • Urák István-Máthé István: A Lucs–tőzegláp pókjainak (arachnida:araneae) faunisztikai és ökológiai vizsgálata. IN: Acta Siculica. Sepsiszentgyörgy, 2013. p. 59-74.
• Mofetta

  A mofetta vulkáni utótevékenységhez kötődő, főleg szén-dioxidból álló gázfeltörés. Olasz szó, amely a latin mephitis szóból („bűzös kipárolgás”) származik. A természetben előforduló mofettákat évszázadok óta ismerik és használják. A száraz mofetták gázt, a nedves mofetták szénsavas vizet (savanyúvizet) adnak. Ma egyrészt széndioxidos-szárazfürdőként gyógyszállók kínálják, újabban welleness-szolgáltatások keretében speciális készülékekkel utánozzák is a hatását.

• Mofetta szénsavas gázfürdő javallatok és ellenjavallatok

  Büdösfürdő területén feltörő nagyszámú gázkiömlés a gazdag vulkáni utóműködés következménye. A környéken élők régóta ismerik a büdösgödrökból feltörő gáz jótékony hatását.

• Székelyföldi fürdők, gyógyhelyek - Büdösfürdő

  A Büdös Csíkszentimre nyugati határában a Dél-Hargita 1100-1200 m magas keleti lejtőjén fekszik. Területileg Csíkszentimréhez tartozik, innen ered az elnevezése. A vulkáni utóműködésekben gazdag terület régen ismert a környező településeken. Benkő Károly 1853-ban utal a helyre: „...határú nyugati osztályábán a Csihaj nevű hegy aljából eredő Rege vagy Ravaszlik pataknáli kútfőt büdössnek nevezik, mivel itt. biidössköves a helly".